Két vállalkozásnak lehet pontosan ugyanakkora az árbevétele, mégis jelentősen eltérhet az általuk fizetett helyi iparűzési adó összege. Sőt, bizonyos esetekben előfordulhat, hogy míg az egyik vállalkozásnak jelentős helyi iparűzési adóval (HIPA vagy IPA) kell számolnia, addig egy másik, hasonló árbevételű cég jóval kevesebbet, vagy akár 0 Ft-ot fizet.
De hogyan lehetséges ez?
A magyarázat az, hogy az iparűzési adó összege nem kizárólag a vállalkozás árbevételétől függ. Számít az adóalap meghatározásának módja, a vállalkozás költségszerkezete, a székhelye és telephelyei, azaz adott önkormányzat milyen iparűzési adómértéket alkalmaz.
Az árbevétel nem egyenlő az IPA alapjával
Az egyik leggyakoribb tévhit, hogy az iparűzési adót egyszerűen a vállalkozás teljes árbevételére kell megfizetni.
Az általános szabályok szerint azonban az IPA alapjának meghatározásakor a nettó árbevétel bizonyos, jogszabályban meghatározott tételekkel csökkenthető.
Ilyen lehet többek között:
- az eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ),
- a közvetített szolgáltatások értéke,
- az alvállalkozói teljesítések értéke,
- az anyagköltség,
- illetve meghatározott feltételekkel a kutatás-fejlesztés közvetlen költsége.
Ez azt jelenti, hogy két azonos árbevételű vállalkozás IPA-alapja már önmagában is eltérhet egymástól.
Fontos azonban, hogy az egyes csökkentő tételekre külön szabályok és korlátozások vonatkozhatnak, ezért nem minden vállalkozási költség csökkenti automatikusan az iparűzési adó alapját.
Nem mindegy, hol van a vállalkozás székhelye
Van azonban egy másik tényező is, amely jelentős különbséget okozhat két vállalkozás IPA-fizetési kötelezettsége között: az önkormányzat által alkalmazott helyi iparűzési adó mértéke.
A helyi iparűzési adó – ahogy a neve is mutatja – helyi adó. Az adó mértékéről a törvényi keretek között az adott önkormányzat dönt.
Ezért nem minden magyarországi településen azonos az IPA mértéke.
Vannak olyan önkormányzatok, ahol a vállalkozásoknak a maximális adómértékkel kell számolniuk, míg máshol ennél alacsonyabb adómértéket alkalmaznak. Léteznek olyan települések is, ahol az önkormányzat az helyi iparűzési adót 0%-ban határozta meg.
Ez pedig komoly különbséget jelenthet.
Egy egyszerű példa: ugyanakkora árbevétel, eltérő IPA
Tegyük fel, hogy két szolgáltató vállalkozás gazdasági helyzete és IPA-adóalapja is azonos.
Mindkettő IPA-alapja:
20 000 000 Ft
“A” eset:
Ha az egyik vállalkozás olyan településen működik, ahol az alkalmazott IPA-mérték 2%, akkor – az esetleges kedvezményektől és egyéb körülményektől eltekintve – az éves helyi iparűzési adó:
20 000 000 × 2% = 400 000 Ft
“B” eset:
Egy olyan településen viszont, ahol nincs bevezetve helyi iparűzési adó, ugyanerre az ott adóztatható adóalapra nem keletkezik helyi iparűzési adó.
A különbség tehát ebben az egyszerűsített példában:
évi 400 000 Ft.
Nem az árbevétel változott. Nem kellett kevesebbet dolgozni vagy kevesebbet számlázni. A különbséget többek között a vállalkozás helyi adózási környezete okozza.
Akkor elég egy IPA-mentes településre áthelyezni a székhelyet?
Nem minden esetben.
Ez az a pont, ahol különösen fontos elkerülni a túlzottan leegyszerűsített „0% IPA = nulla iparűzési adó” gondolkodást.
Ha egy vállalkozásnak a székhelyén kívül más településen is van telephelye, akkor az adóalapot a vonatkozó szabályok szerint meg kell osztani az érintett önkormányzatok között.
Vagyis önmagában attól, hogy egy cég székhelye olyan településre kerül, ahol nincs bevezetve helyi iparűzési adó, még nem következik automatikusan, hogy a vállalkozás teljes tevékenysége után megszűnik az IPA-fizetési kötelezettsége.
Ezért a székhely áthelyezése előtt mindig meg kell vizsgálni a vállalkozás tényleges működését és esetleges telephelyeit.
Kinek lehet különösen érdekes az IPA-mentes székhely?
Az IPA-mentes székhelyszolgáltatás elsősorban azoknál a vállalkozásoknál lehet érdekes, amelyek tevékenysége nincs helyhez kötve.
Ilyenek lehetnek például egyes:
- tanácsadók,
- informatikai vállalkozások,
- online szolgáltatók,
- üzleti szolgáltatást végző cégek,
- egyéni vállalkozók,
- szakemberek,
- illetve más, helyhez nem kötött tevékenységet végző vállalkozások.
Egy műhelyt, üzletet, irodát vagy más állandó üzleti létesítményt működtető vállalkozás helyzete ettől eltérhet.
Ezért nem az a kérdés, hogy általánosságban megéri-e egy IPA-mentes településen székhellyel rendelkezni, hanem az, hogy az adott vállalkozás működési modellje mellett milyen IPA-kötelezettség keletkezik.
IPA-mentes székhely Csomádon
A Company Assistant Service Csomádon biztosít székhelyszolgáltatást, amely különösen azoknak a vállalkozásoknak jelenthet kedvező lehetőséget, amelyek működési struktúrája lehetővé teszi, hogy kihasználják a település helyi adózási adottságait.
A döntésnél azonban nem kizárólag az adómegtakarításra érdemes figyelni.
Egy megfelelő székhelyszolgáltatónak biztosítania kell többek között a jogszabályoknak megfelelő működést, a hivatalos küldemények kezelését, a hatósági megkeresések megfelelő kezelését, valamint azt a stabil adminisztratív hátteret, amelyre egy vállalkozásnak hosszú távon szüksége lehet.
Mennyi IPA-t takaríthat meg vállalkozása?
A válasz minden vállalkozásnál más.
Az árbevétel önmagában nem elegendő ahhoz, hogy megmondjuk, mennyi helyi iparűzési adót kell fizetnie. Ehhez ismerni kell többek között az IPA-alapot, az alkalmazott adóalap-megállapítási módot, a vállalkozás székhelyét, esetleges telephelyeit és a tevékenység tényleges végzésének körülményeit.
Éppen ezért egy székhelyváltás előtt érdemes kiszámolni, hogy az Ön vállalkozása esetében mekkora lehet a tényleges megtakarítás.
készítette a Company Assistant Service Kft.
